Járva az országot újra és újra szembesülök azzal a fantáziátlansággal, ahogy a falvak, városok utcáikat, tereiket elnevezik. Nem a különböző korok ideológiailag diktált elnevezéseire gondolok, hanem azokra, amelyeket a legtöbb településen saját akaratukból adtak az ott lakók.

Mielőtt bárki félreértené: Arany János, Jókai Mór, József Attila, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Rákóczi Ferenc – hogy csak a leggyakoribb névadókat említsem – kétségtelenül történelmünk, kultúrtörténetünk meghatározó alakjai. Az viszont nem valószínű, hogy Magyarország több mint 3400 településének mindegyikén jártak volna, vagy bármi más közvetlen közük lett volna hozzájuk.

Ahhoz, hogy egy-egy helység meghatározza magát, önálló, egyedi arculatot alkosson, természetesen számos más eszköz alkalmazására is szükség van, de a sorban valahol ott kell következnie a közterületek elnevezésének is. Ugyan nem a névtelenség homályába, de az elnevezések szürkeségébe vesznek így az utcák.

Mondok egy konkrét példát, hogy szemléltessem mindezt: az ott nyaralókkal és a kétlaki életet élőkkel együtt is alig több mint 100 lelket számláló kis Vas megyei falunak, Zsennyének mindössze néhány poros mellékutcája és 4 aszfaltozott útja van. Azok pedig Jókai, Petőfi, Rákóczi nevén kívül – egyetlen üdítő kivétellel – a „Horgásztanyák utca” nevet viselik. A kis mellékutcák némelyiknek saját neve sincs –az aszfaltozott utcák „leágazásaként” számozzák őket...

Melyek a falu egyedi jellegzetességei? A határában folyik a Sorok patak, majd beletorkollik a Rába folyóba. A faluba bevezető úton áll a Bezerédy-kastély és annak arborétuma, a Borjús-kert. Onnan nem messze az ártéren természetvédelem alatt álló több száz éves kocsányos tölgy áll, a híres „Ezeréves”. A szomszéd két faluval közös határon áll a „Cicelle”-ként ismert templom. Zsennyén született és itt van eltemetve Békássy Ferenc (1893-1915) költő, író, esszéista, aki Cambridge-ben tanult, barátai között tudhatta John Maynard Keynes közgazdászt, a Nyugatban is publikált, az I. világháborúban huszárként esett el – költészetét Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső és Babits Mihály méltatta!

Békássy Ferenc	Ezeréves tölgy	Bezerédy-kastély	Cicelle

Lám, mennyi lehetőséget adna a település-branding-re már csak az előbbi rövid felsorolás is: Békássy Ferenc megérdemelné, hogy a falu főutcája viselje nevét. John Maynard Keynes fasor vezethetne a kastélyhoz. Bezerédy, Cicelle, Ezeréves, Kastély, Rába, Sorok, vagy közvetettebb utalásként akár Cambridge, Nyugat, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád nevét is kaphatnák a falu közterületei.

Természetesen ez az írás nem(csak) Zsennyéről szól. Érdemes lenne mindenhol megpróbálni kitörni az elnevezések szürkeségéből! Különösebb kreativitásra sem lenne szükség ehhez, mindössze az adott település múltját felidézve érdemes végiggondolni, kik (vagy mik) lennének helyi értékként méltók arra, hogy utcát, teret nevezzenek el róluk. Mennyivel üdítőbb lenne akkor az utcaneveket olvasgatni az országot járva - és mennyivel könnyebb lenne az átutazók érdeklődését felkelteni a magát megkülönböztetni képes város vagy község iránt!

Fábián László